Folytassam?

Szeretnétek, ha folytatám a Sakura naplóját? természetesen sokkal szebb nyelvezettel és kibővített cselekménnyel? Írjatok egy igen!Nem-et kommentbe pls.

Sakura naplója 8.nap

Ez előzőrész kárpótlása képp' ez  a rész hosszabb lett :))


Konohában, Tsunade irodája:
-Szóval Temari két bátja. Minek köszönhetjük ezt a váratlan látogatást? - kérdezte Tsunade.
-Az a helyzet Tsunade asszony - szólalt meg Kankuro - , hogy Temari is eltűnt és...
-Ezt már mi is tudjuk te madárijesztő! - szólt oda neki Naruto.
-Ki ez a szőke kisegér?
-Minek neveztél?
-Naruto elég legyen! - kiáltott rá Tsunade. - Bocsánat, Kankuro kérlek folytasd.
-Szóval  Temari is eltűnt, ugyan úgy mint a másik 4 lány. De Gaarával a nyomukra akadtunk.
-Micsoda?! Hol? Hol vannak?! - rgadta meg Naruto Kankurot.
-Hát ennek a kis mitugrásznak meg mi baja?
-Naruto, nyugi. - rángatta e Shikamaru Narutot Kankuróról.
-Köszönöm Shikamaru. - mondta Tsunade. - Szóval Kankuro. Honnan tudjuk, hogy igaz e az amit mondasz?
-Nem tudhatja biztosra Hokage asszony. De a testvérünk eltűnt. Tudjuk hol van de egyedül nem mehetünk oda. Szükségünk van az Ön segítségére. És...itt van még ez is. - húzott elő Kankuro a zsebéből egy papírt.
-Mi ez? - kérdezte Tsunade.
-Temari szobájában találtuk. Meghívó az Akatsukiba Bizonyára a többi lánynál is találtak hasonlót. Nem de?
-Találtunk. - felelte Tsunade. - Gondoljátok, hogy oda mentek?
-Szinte száz százalékosan biztosak vagyunk benne Hokage asszony.
- Értem. Akkor hát eldőlt. Az itt jelen lévők mind küldetést kapnak. A vezető továbbra is Shikamaru lesz. Ő a felelős. A küldetésetek...Felkeresni az Akatsuki rejtekhelyét és épségben haza hozni a lányokat.
-Értettük! - mindenki egyszerre.
-Várjunk! Várjunk! Várjunk!
-Hmm? Mi az Naruto? - kérdezte Tsunade.
-Ide jön ez a két idegesítő alak és...
-Ki az idegesítő alak? - kérdezte Kankuro.
De Naruto oda sem figyelt rá.
-És mi rögtön hiszünk nekik? Egyáltalán honnan tudjuk, hogy merre induljunk?
-Narutónak igaza van Tsunade asszony. - értett egyet Shikamaru. - Először talán győződjünk meg róla, hogy milyen információik vannak az Akatsukiről és csak utána essünk neki a feladatoknak.
-Nos, Kankuro...Ugye? - kérdezte Lee. - Honnan veszitek, hogy a lányok tényleg az Akatsukiban vannak?
Hatásszünet. Végül az eddig csendben lévő Gaara válaszolt Lee kérdésére.
-Hiszen Kankuro már mondta nem? Nem lehettek benne biztosak, hogy tudjuk. De arra kértünk benneteket, hogy higgyetek nekünk. Nem olyan nehéz. Csak egy kicsit próbáljátok meg jó?
-Inkább azt mond el hogy ti mit derítettetek ki? - csatlakozott Choji.
Gaara ránézett festett szemeivel. Mélyet sóhajtott majd így szólt:
-Legyen! Elmondom!
-Nem akarok kötekedni, de előbb is elmondhattátok volna. - szólt közbe Neji is.
-Akkor akarjátok hallani vagy nem? - kérdezte Gaara kissé ingerülten. Választ nem kapott ugyan, de azért belekezdett a meséjébe. - A négy lány pontosan hat nappal ezelőtt tűnt el. hajnalban 4:30-kor. Legalábbis Temari.
-Ezt honnan veszitek? -kérdezte Lee.
-Mi ilyenkor szoktunk eggyütt edzeni. - válaszolta Gaara.
-Értem.
-hagyott pár nyomot maga után. ezekből a nyomokból pedig arra következtettünk, hogy másik két személy is volt vele.
-De mégis kik? - kérdezte Shikamaru.
-Valószínű, hogy két Akatsukis. De erről nincs több infónk. Aztán ennyi. Egy darabig követtük a nyomokat, de aztán egyszer csak ezek eltűntek.
-Eltűnt nyomok? - csodálkozott Neji.
-Megszakadtak. mintha valaki szándékosan törölt volna a többi nyomot. de az nem lehet véletlen, hogy azokhoz a nyomokhoz a legközelebbi hely az Akatsuki.
-Így jutottatok arra a következtetésre, hogy talán ott lehetnek? Hát ez elég selejt munka. - nézett Naruto farkasszemet Gaarával.
-De gondolj bele Naruto. Talán igaza van. - mondta Tsunade.
-Van itt más is Tsunade asszony.
-És mi lenne az Kiba.
-Mikor Sakuránál jártam, észrevettem, hogy nagy nála a felfordulás. Olyan volt, mintha harcolt volna valakivel. vérnyomokat is találtam.  Sakuráé és a támadóé voltak.
-azt mondod, hogy talán elhurcolták? - kérdezte tsunade.
-Nagy a valószínűsége. - válaszolta Kiba. - de ez még nem minden.
-Van még más is?
-Igen! sasuke házában semmi nyom nem akadt. Habár a szmetesben gy teljesen darabokra tépett papírra bukkantam. Össze raktam ezeket a darabokat, és egy másik papírra leírtam a tartalmát. Kiderült, hogy a levelet Sakura írta.
-Sakura?! de akkor mit keresett a levél Sasuke szemetesében?
-Azt nem tudom Naruto.
-Itt van most nálad ez a levél Kiba? - kérdezte Tsunade.
Kiba előhúzta a papírt a zsebéből és átnyújtotta Tsunadénak.
A többiek törelmetlenül vártak míg végül Tsunade el nem kezdete felolvasni a levelet:

Kedves Naruto! Nem tudom, hogy valaha is megkapod e majd ezt a levelet, de el kell mondanom valamit. Bármire is jössz rá az eltűnésem kapcsán, kérlek ne szólj senkinek. Nem jöhettek ide. Nem lehet, mert akkor nem tudnálak titeket megvédeni. Hamarosan elfog jönni értem. Eljön majd és elvisz magával. Módosítani fogják majd az emlékezetemet ezt mondta. Nem fogom tudni, hogy mi volt a valóság. Ezért abban sem vagyok biztos, hogy rád emlékszem majd. Éppen ezért kérlek, hogy ne gyere utánam és más se. A lányoknak se engedd. Kérlek.
                                                                                                                        Sakura

Tsunade befejezte az olvasást. A többiek értetlenül néztek Narutóra aki sehogy sem volt képes felfogni a hallottakat.

-Szóval Sakura írt nekem egy búcsú levelet amit Sasukénál talált meg Kiba, de Sakurát nem onnan húrcolta el az a tag aki  eljött érte, hanem a saját szobájából. De a legfurcsább, hogy kire utalt sakura? Ki akarhatta elvinni? És ezek után biztos, hogy az Akatsukiban van? Hiszen nála Kiba nem talált meghívó levelet, nem?

-Van abban valami amit Naruto mond. - mondta Neji.

-És még mindig lenne itt valami.

mindenki kiba felé fordult.

-Miért van az, hogy Kiba ilyen sok mindent talált? - bontott meg egy zacskó csipszet Choji.

-Talán mert én nem állok neki zabálni a munka kellős közepén! - förmedt rá Kiba.

-Héj! - mondta teli szájjal Choji.

-Elég lesz! - csendesítette le őket Tsunade. - Halljuk! Mit tudsz még Kiba?

-Nem tudom, hogy ennek van e bármi köze a dologhoz...De Sasuke házában volt egy kép a falon.

-Egy kép? - csodálkozott Lee.

-Igen! - felelt Kiba. - Rajta Sasukéval kis korában, amint egy nagyobbik éne mellett áll.

-Hogy mi van? - értetlenkedett Naruto. - Sasuke kétszer ugyan azon a képen? De mégis, hogy?

-Azt nem tudom. Talán volt egy bátyja aki nagyon hasonított rá.

-Egy báty? - morfondírozott Tsunade. - Shizune!

-Igenis Tsunade úrnőm?

-Nézz utána Sasuke családjának.

-Értem! Máris.

Majd shizune elsietett. Amíg Shizune csinálta a rá bízott munkát a fiúk haza mentek össze pakolni a shurikenjeiket meg tekercseket meg minden éle fegyverüket a küldetésre. Tsunadét pedig nem hagyta nyugodni Sakura levele. Újra és újra elolvasta amíg meg nem akadt a szeme egy soron. Hamarosan elfog jönni értem. Eljön majd és elvisz magával. És akkor Tsunade rájött ki is áll Sakura és talán a többi lány eltűnése mögött. rájött és már csak az volt a dolga, hogy tudassa a fiúkkal is.

Hát ennyi lenne. A következő részben kicsit vissza megyünk Sakura és Hinata harcához amibe Ino elég rendesen belekever majd. De előtte még olvashattok egy töltelék részt is. Abban is Sasukéről. Lényegében olyan információkat amiket Shizune is talált meg talán még benne egy kis plusz is. :D

Sakura naplója 7.nap

Annyit azért már előre tudjatok, hogy nem kaptok választ minden kérdésre. :))
Hát akkor nem is húzom tovább az időt. Kezdjük rögtön Narutóékkal.
-Kiba! Ők kicsodák? - kérdezte Tsunade.
-A festett arcú Kankuro. A másik rossz arcú tagot pedig Gaaranak hívják. Ők...Temari testvérei.
Oké haladdjunk tovább. Hagyjuk most ki a további cselekedeteiket és ugorjunk egy óriásit Sakuráékhoz.
-Hinata!
-Mi az Sakura?
-Kérdezni szeretnék valamit.
-Csak rajta.
-Oké, ömm... Mostanában észrevettem, hogy amennyire csak lehet elkerülöd Sasukét. Történt valami?
-Nem történt semmi. És nem is kerülöm.
-De...- folytattam volna tovább is a mondókámat, ha Deidara félbe nem szakít minket.
Sakura! Hinata! - kiabált.
-Mi van?! - egyszerre.
-Igyekezzetek ma lesz a beavatásotok.
-Mégis milyen beavatás? Miről beszélsz? - kérdeztem.
-Hiszen még nem vagytok teljes értékű tagok.
-Ezt hogy érted? - Hinata.
-Na figyeljetek. - kezdett bele Deidara, de nem nagyon volt kedve a magyarázkodáshoz. - Nem az én feladatom lett volna elmondanom a tudni valókat a mai napról. De úgy látszik nincs más választásom. - hatásszünet. - Mindnyájan kaptatok meghívókat, de nekünk tudnunk kell, hogy nem e vagytok túlzottan gyengék mégiscsak ahhoz, hogy belépjetek. Ma Hinata harcol veled Sakura.. Így láthatjuk, hogy ő elég erőse ahhoz, hogy itt maradjon, és ez számodra is remek edzés lesz.
Éppen lesiettünk a konyhába amikor egy hirtelen felindulásból Pein Deidarának esett.
-Te! - sziszegte a fogait csikorgatva. - DEIDARA! - üvöltött egyet Pein amitől mi Hinatával össze rezzentünk. - Hogy voltál képes felrobbantani a cella ajtaját?! Hm?! HOGY?!
-Várja! Várj! Várj! Lassíts Pein! Én nem robbantottam fel semmit!
-Ó igazán? Akkor elárulnád, hogy rajtad kívül ki az az eszement aki robbantgat? HA?! Neked köszönhetően a lányoknak nyoma veszett! Jobb lesz ha..
-Pein! - szakítottam félbe. Bár egy kicsit megijedtem tőle. Amilyen tekintettel bámult rám. Egyenesen rémisztő volt.
-Mit akarsz Sakura?
-Hát csak azt hogy...
-Nyögd már ki!
Összerezzentem, nyeltem egy nagyot majd kimondtam amit akartam.
-Deidara nem csinált semmit. Végig velünk volt. Ő nem lehetett.
-Ó igen? - engedte el végül Pein Deidarát és a hangja is már sokkal nyugodtabban csengett. - Akkor szerinted mégis ki volt?
-Ino volt. - mondta Hinata. Pein oda kapta a fejét.
-Tessék? Honnan tudod?
-Tudom, hogy bosszút akar állni Sakurán amiért miatta zárta be Itachi őket abba a cellába. Tudtam és ezért nem bíztam benne. És így figyeltem őt a Byakuganommal.
-Tehát azt mondod....Hogy ez a csaj itt ártatlan? - mutatott Deidarára.
-Pasi vagyok!
-Igen azt. - felelt Hinata.
-Értem. Ez megkönnyíti a helyzetet. Jó megfigyelő vagy Hinata. De attól még meg kell küzdened Sakurával. Hamarosan itt az idő. Tik-Tak. Kegyeg az óra szöszi. Hozd már őket.
Majd Pein hátát fordított és eltűnt.

Na ugye megmondtam, hogy ebből a részből semmi sem fog kisülni. Folytatása a következő részben...

Sakura naplója 6.nap

Akkor hoztam is nektek a 6. részt. :))

Konoha falujában, Narutóéknál:
-Sakura! Hinata! Hova tűntetek el?
-Hé Naruto! Ne depizz már annyit. Mióta a lányok eltűntek semmi életkedvet nem mutatsz a külvilág felé.
-Kiba hagyd! Nagyon maga alatt van. Annyira, hogy még ramen-t sem eszik. Pedig tudod azt mennyire szereti.
-Igazad lehet Neji.
Egy rég nem látott barát toppant be a többiekhez. (Eddig küldetésen volt):
-Amúgy ti gondolkodtatok azon, hogy micsoda véletlen egybeesés, hogy a lányok is és Sasuke is egyszerre tűntek el?
-Shikamaru! - kiáltott fel Naruto. - Hát te mikor jöttél vissza? És én miért nem tudtam eddig, hogy Sasuke is eltűnt?
-Ezen senki sem lepődik meg. Te sosem tudsz semmiről.
-Hee? Kell egy verés Shikamaru?
-Hé srácok. - szólt közbe Neji. - Mi lenne ha utána járnánk ezeknek a rejtélyes eltűnéseknek?
-Jó ötlet menjünk. - Lee
A fiúk a nyomozó munkát Tsunadénál a jelenlegi Hokagénál és iskola igazgatónál kezdték.
-Tsunade banya! - rontott be az irodába Naruto. - Nem tudsz valamit a lányok és Sasuke eltűnéséről?
-Lövésem sincs hol lehetnek. - felelte egyszerűen a Hokage. -Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megtaláljuk őket.
-Tsunade asszony jelentést hoztam! - szaladt be Sizune az irodába. - A következőkre figyeltünk fel. Sakuráék eltűnése után a végzősök furán kezdtek viselkedni.
-Mit jelentsen ez?
-Olyan mintha két felé intézkednének.
-Kifejtenéd?
-Máris. A napokban azt tapasztaltuk, hogy két csapatra bomlottak. Ugye bár egy végzős osztályunk van és abban összesen 10 gyerek. Ezt felbontották öt-re. Minden nap csak 5 diák jön be közülük az órákra, de ez az öt személy mindig más valaki. Talán ezzel akarják elterelni valamiről a gyanút. Arra is felfigyeltünk, hogy Sasori és Deidara mindíg benne van abban az öt emberben.
-A két balhés?
-Nos...Igen. De különös módon elég jól viselkednek. Már egy hete nem kötöttek bele senkibe és a tanárok is dicsérik őket. Ezen kívül furcsa ruhákban kezdtek járni.
-Miféle furcsa ruhákban?
-Fekete köpeny, rajta vörös felhős mintákkal. És úgy nevezik magukat...
-Akatsuki.
-Igen. de honnan tudta ezt Tsunade úrnőm?
-Az Akatsuki egy bűnözői szervezet, akik sok fejfájást okoztak már a falunknak. Szóval diákokként szivárogtak be.
-E-Egy bűnözői szervezet? Miről beszélsz Tsunade banya?
-Fogd be Naruto! Shizune! Hogy lehet, hogy még csak most figyeltünk fel a ruháikra? Eddig miért nem jelentette senki?
-Mert csak véletlenül látta meg az egyik tanár a suli szekrényükben. Akit...azóta holtan találtak.
-Ki volt a tanár?
-...Iruka-sensei!
-Na ne~! Az nem lehet, hogy Iruka-sensei...A sensei...Halott?
-Így van  Naruto. Ma reggel érkezett a jelentés.
-Jól van figyelem! Amit itt hallottatok - nézett Tsunade Narutóékra. - Azt senkinek nem mondhatjátok el. Különben kitörne a pánik. Ezen felül pedig küldetésre mentek.
-Miféle küldetésről van szó? - kérdezte Neji.
-Engedélyt kaptok házkutatásra.
-Azt várja tőlünk, hogy körülnézzünk az eltűntek szobájában? - Lee.
-Így van fiam. Kutassatok át minden sarkot. Szóljatok Choji-nak is. Minden segítségre szükségetek lesz. De! Más ne tudjon a küldetésetekről.
-Értettük! - egyszerre.
-És...Használjátok ki Akamaru orrát is, Kiba. Főleg Sakuránál és Sasukénél.
-Értem.
-A küldetésért pedig Shikamaru a felelős. Ha elbuktok mehettek takarítani az iskola összes Wc-jét.
-Nem hibázunk.
-Rendben akkor eredjetek!
Ennyi elég is lesz. Nézzünk vissza Sakuráékhoz. Már felkellt a nap.
-Sakura figyelj!
-Mi az Hinata?
-Ami a tegnap éjjelt illeti...Köszönöm!
-Ne köszönd.
Hát ők ketten elég jól megvannak. Nézzünk be Itachihoz is.
-Itachi gyere már, induljunk!
-Deidara. Nálatok sem szokás kopogni mielőtt rányitod az emberre az ajtót?
-Jó, jó bocs. Na menjünk már!
-Sasori, Hinata és Sakura készen vannak?
-Nem tudom.
-Akkor meg mégis hogyan akarsz elindulni? Nélkülük nem mehetünk. Ne mi lesz? Ne csak bambulj ott az ajtóban! Szedd már össze őket és indulás!!
-Igenis! - vágta magát Deidara vigyázzba, majd még egy kicsit halkabban hozzá tette. - Rabszolgahajcsár.
Folyik ám az élet. És most vissza Konohába. Neji éppen Hinata szobáját ellenőrzi. Talált is valamit.Valami olyasmit aminek következtében úgy érezte össze kell hívnia a többieket. De nem csak ő volt így ezzel. Naruto és a már ott lévő Choji is talált valamit Ino szobájában és, Lee és Shikamaru is ugyan így Tenten szobájában. Mind annyian egyszerre érkeztek meg Tsunade irodájához.
-Tsunade asszony hatalmas a baj! - kezde Shikamaru. -Mindannyian ezeket találtuk a lányok szobájában. - nyújtott át négy papírt Tsunadénak.
-Mik ezek? - kérdezte Tsunade.
-Meghívó levelek az Akatsukiba.
-Azt nem hiszem el, hogy ők mind beléptek volna. Ráadásul szabad akaratukból. És hol van már Kiba? Ő ellenőrzi Sakura és Sasuke házát.
És ebben a pillanatban...
-Tsunade asszony!
...Kiba két ismeretlen arc társaságában megérkezett az igazgatónő irodájába. De vajon...Kik is lehetnek ezek? És mit akarnak? Mit találhatott Kiba, Sakura házában? Meddig tart még kiderül Itachi valódi terve? A következő részből kiderül. Addig is sziasztok! :))

Sakura naplója 5.nap

 Oké ezt a részt az eredetihez képest alaposan átírtam. Talán érezhető is. :D


Ahogy Deidara is mondta az a nap valamitől különleges. Oké nem pont így mondta. De ez volt a lényege.
Minden azzal kezdődött, hogy reggel mikor beléptem a konyhába a csajokat pillantottam meg. Talán még emlékeztek rájuk. Hát persze. Miért is ne emlékeznétek Temarira, Tentenre, Inora és Hinatára?! Na várjunk ő itt? Mégis hogy? Miért? És Sasuke ölében? Oké most akkor tényleg, mi van?
-Te meg mit keresel itt Homlokbajnok? - ez a kedves megszólalás a drága Ino-tól származott aki gyakran hív a csúfneveimen mint a homlokbajnok vagy a plakáthomok. De azért őt is lehet ám csúfolni méghozzá a neve miatt malacnak. Ugyanis az Ino név jelentése szó szerint malac.
-Ugyan ezt kérdezhetném én is Ino-malacka. És a többiek is. - néztem a többi lányra. - Mit kerestek itt? És miért hordjátok az Akatsuki köpenyt? Csak nem... Azt ne mondjátok, hogy... És...És Sasuke is...?
-Eltaláltad Sakura. - lépett mögém Pein. - Most már ők is Akatsuki tagok. De miért vagy ennyire meglepődve? Deidara talán nem mondta?
-Hát annyit mondott, hogy Itachinak lesz új társa.
-Az én lennék. - vágott közbe egy számomra eddig ismeretlen hang. A hang tulajdonosa egy félig ember, félig pedig cápa...talán egy halemberhez tartozott. A haja kék volt és felfelé álló, a kardját pedig Samehadanak hívta. Ő maga pedig az eső faluból származott. És a neve...
-A nevem Hoshigaki Kisame. Örvendek szép Sakura.
És már a nevemet is tudja. Amit pedig még elárult magáról az az, hogy ő a Köd 7 kardforgatójának egyike. Ami húú. És ez a fickó lesz Itachi társa? Na hűha. Már csak azért is, hűha, mert így nehéz lesz elkerülnöm, hogy felismerjen. Tudjátok régen, amikor még kisebb voltam elindultam felfedezni  Köd 7 kardforgatójának területét. De aztán könnyen harcba keveredtem. Nem voltam valami erős. Az ellenfelem viszont nagyon is az volt. És megmernék rá esküdni, hogy az Kisame volt. Habár már nem emlékszem annyira. De arra igen, hogy azt mondta: "Most elengedlek. De ha legközelebb találkozunk azt nem éled túl." Húú! Jobb lesz ha egy ideig meghúzom magam. (Egyébként a konyhában voltak olyan szereplők is akiket majd később fogok bemutatni, mert nem tudom miért nem írtam róluk akkor XD) Mindnyájan át mentünk a nappaliba.Ja igen! Közben az is kiderült, hogy kapok egy új szoba társat. Bárkit elfogadtam volna. Ismétlem bárkit. De ahogy a dolgok mégis alakultak, hát azt még emésztenem kell. Temarinak ott volt Tenten, Inonak Sasuke?, és nekem...nekem Hinata. És mikor ezt a csapat és szobatárs felállást Pein közölte velünk...
-Hogy mii?! - kiáltottunk fel egyszerre Hinatával és Inoval.
-Ne már! Az én szobatársam lesz Sasuke? Hát ez...ez...Nagyszerű!! - ujjongott Ino.
-Én meg Hinatával leszek? - fordultam Peinhez csalódottan.
-Hidd el nekem jobban fáj mint neked. - fűzött hozzá Hinata is megjegyzést.
-Sakura! Hinata! Jobb lenne ha megbarátkoznátok a gondolattal, mert a viselkedésetek befolyással lehet a többi Akatsuki tagra is. - mondta Pein.
-Jó mind egy. Vissza megyek a szobámba. - mondtuk egyszerre Hinatával és egyszerre is indultunk el.
De természetesen egyikünk sem a szobába ment, hanem elindultunk egy hosszú néma sétára. Annyira szerettem már volna Hinatával beszélni. És szerintem ezzel ő is így volt. Végül én törtem meg a csendet.
-És...Mióta vagy együtt Sasukéval?
-Emlékszel még arra a napra mikor Itachi nyugtalanító szövegei miatt vissza mentél Sasukéhoz és akkor megláttad azzal a rengeteg lánnyal, köztük velem is?
-Azt ne mond, hogy akkor.
-De igen! És tudod mi az égészben a vicces? Hogy az igazából egy Genjutsu volt.
-Na ne. De mégis miért kellett ezt?
-A terv része volt.
-Terv? Mégis milyen terv? Miről beszélsz?
-Tudtuk, hogy te csak úgy nem lépnél be ilyen bűnözői szervezetekbe, mint az Akatsuki. Kellett neked egy kis lökés.
-Mi van?
-Sakura erős vagy. De nem használod ezt ki. Ez a szervezet pedig jó arra, hogy még erősebb legyél. Úgy mint mi itt mindnyájan. Én és a lányok előtted 1 héttel léptünk be. De Itachi azt mondta, hogy ne szóljunk róla neked semmit, mert akkor bukott az egész eddigi terve. Mert csak, hogy tudd ez az egész az ő ötlete volt.
-És Sasuke?
-Ő már régebb óta van itt.
-Ezt nem hiszem el. Most magamra hagynál?
Miután Hinata elment csak egy dologra tudtam gondolni. Minél távolabb az Akatsukitól. Szép teliholdas éjszaka volt az nap éjjel. Felültem egy nagy fa ágára. Fáradt voltam Elaludta.
Reggel mikor felébredtem meglepődtem. A fa tövében egy petrezselyem és egy narancs várakozott. A petrezselyemnek elég fura arca volt. Az egyik fele fekete volt a másik pedig fehér. Ráadásul ez bizonyítja náluk, hogy ők két külön személyiség. Még a nevük is más, és az egyik oldal képes anélkül beszélni, hogy a másik oldal kinyitná a száját. És ez tényleg elég para. A nevük is különböző. A fehér felét Zetsunak, míg a fekete felét Yoropikonak hívják. A narancs pedig...Hát az ő arcát nem láttam mert ugye azt a narancs...izé...maszkot viselte. Ezenkívül fekete egybe részes talán edzőruhát viselt. - Olyat mint ami Lee-nek van csak neki zöld. - És zöld sálat. Ja és még egy érdekesség. A maszkján csak a jobb szeménél volt egy lyuk, hogy kilásson rajta. A másiknál nem volt. És van itt még valami. A Sharingan. Tudom, hogy láttam a szemében.
Hát mind ketten elég érdekes figurák. De vajon mit akarnak tőlem?
Lejöttem a fáról.
-Csak nem te lennél Haruno Sakura? A legerősebb fegyvere az Akatsukninak? - kérdezte a petrezselyem.
-Tényleg Sakurának hívnak. De azt én nem mondanám, hogy én vagyok a legerősebb fegyvere az...
-Szia! - szakított félbe a narancs. Erőt kellett vennem magamon, hogy a vcces hangján el ne röhögjem magam. Annyira fúúú~ volt. (XD) - Én Tobi vagyok. Nagyon örvendek. Ó itt a barátom. A fehér Zetsu, a fekete Yoropiko. Ha akarsz tőlük valamit akkor csak Zetsuhoz beszélj. Yoropiko nem valami beszédes.
-Kösz ezt megjegyzem...Tobi. És ti is Akatsukisok vagyok? Titeket küldtek utánam, hogy...visszavigyetek?
-Igen minket. - válaszolt Tobi. - De közülünk csak Zetsu Akatsukis. - lesütötte a szemét és közben a cipője orrával elkezdte rugdalni a port. - Én sajnos nem lehettem az. Csak azt nem tudom miért.
-Ó ne bánkódj. - mondtam neki kedvesen. De azért legszívesebben ezt válaszoltam volna: Hát nem csodálom. Ezzel a hanggal még a vámpír szereplő gálájára sem vennének fel.
Egyébként a narancs hangját...már mint Tobi hangját egy szóval le tudnám jellemezni. Irritáló. És még hozzátenném, hogy olyan éles, mintha egy macskának ráléptek volna a farkára.
Nem kívántam többet hozzá fűzni. Zetsuhoz fordultam. Az előbb azt mondtad, hogy én vagyok a legerősebb fegyvere az Akatsukinak. Ezt, hogy értetted?
-Pein nem említette? Nem mondta, hogy a benned szunnyadó hatalmas erő miatt lettél az Akatsuki fegyvere?
-Oké. Asszem jobb lenne ha nem tudnék többet.
Elindultunk vissza a rejtekhelyhez.Éppen egy veszekedésre toppantunk be.
-Hinata mi az, hogy nem tudod hol van Sakura?
-Sajnálom Pein! Én nem figyeltem rá eléggé. Megyek és megkere... - és ekkor Hinata beleütközött Petrezselyembe. - Áu!
-Remek Zetsu megérkezett. Már csak azt a lányt...
-Deidara senpai!! - szakította félbe Peint Tobi visítása, miközben az utóbbi Deidara nyakába ugrott.
-Szállj már le rólam te...
-Sakura!! - üvöltött rám Pein miután észrevett. - Hagyjuk. Sokkal fontosabb, hogy szobát fogsz cserélni Inoval.
-Mi? De miért?
-Azért homlokbajnok, mert volt olyan sok eszed, hogy eltűnj és így okot adtál Peinnek arra, hogy megerősítse körülö9tted a védelmet, amit már mindenki lát, hogy Sasukének van az egyetlen módja rá, hogy itt tartson! - üvöltötte egy szuszra Ino.
Eljött az este. A Hold fénye bevilágította az Akatusi környékét. Már mindenki aludt. Vagyis majdnem mindenki.
-Hová indultál? - ragadta meg valaki a karom.
-Huhh, Sasuke! Azt hittem....
-Hová indultál? - ismételte meg újra.
-Csak sétálni.
-Én is megyek!
-Mi?! Minek?
-Csak vigyázok rád!
Végül beleegyeztem. Mi elindultunk sétálni. Az Aaktsukiban meg korán sem volt olyan alvós hangulat mint hittem. A csajok is fent voltak. Hogy pontosabb legyek, terveztek valamit.
-Csajok! Csajok! Csajok!
-Tenten te idióta kussolj már! Inkább suttogj hangosan.
-Oké Ino. - suttogta hangosan Tenten. - Sakura elment Sasukéval sétálni. Ez egy töké...
-Tudom! Ez egy tökéletes alkalom arra, hogy helyre hozzuk ami miattunk romlott el.
-De Ino, én azt hittem össze akarjuk hozni őket.
-Hinata, te gyökér Még jó hogy azt akarjuk.
-Jaa!
-De ha ők össze jönnek akkor Sakura meghal. Sasukéra meg kemény büntetés vár. Vagy nem úgy van, hogy a tagoknak tilos a szerelem? - töprengett Temari.
-Igazad van Temari. De! Mivel Sakurát tekinti Pein a legerősebb fegyvernek ezért nem hiszem, hogy megölnék. Maximum kirúgják innen és törlik az emlékeit. Sakura megérdemli, hogy kikeveredjen ebből az egészből.
-Tudod Ino félre ismertelek.
-Hee?! Akarsz valamit Tenten?
-Nem szóltam semmit.
-Én is így gondoltam. Na akkor Hinata megkeresnéd a mi kis szerelmes tubicáinkat?
-Persze. Byakugan! Látom őket. Egy forrás mellett állnak egy virágzó cseresznyefa alatt.
-Remek. Akkor induljunk.
Eközben Itachinál:
-Szóval Sakura éppen Sasukéval tölti az estét. Ha Sakura megkérdezi abból baj lesz. Kisöcsém ne mondj semmit amíg oda nem érek.
Nálunk:
-Sasuke...Kérdezhetek valamit?
-Csak tessék.
-Miért kellett Genjutsu-t használnod ahhoz, hogy rávegyél, hogy én is tag legyek?
-Genjutsu-t?
-Igen. Tudod amikor azt láttattad velem, hogy egy csomó lány lóg a nyakadon mikor ajtót nyito...
-Ez mikor volt? - szakított félbe.
-Mikor a buli napján este nálad aludtam...Arra emlékszel?
-Igen.
-Az utána való reggelen mikor haza mentem. Itachi mondott nekem valamit.
-Mit?
-Az most mind egy. A lényeg, hogy nyugtalan lettem. És vissza mentem a házadhoz. És akkor mikor ajtót nyitottál...Rengeteg lány lógott rajtad. Köztük Hinata is.
-Hinata?
-Igen. És akkor szakítottál velem. Ráadásul úgy látom még mindig együtt vagytok.
-Ezt honnan veszed?
-Tegnap reggel mikor kimentem a konyhába láttam, hogy az öledbe ül.
-Láttad?
-Igen. - sütöttem le a szemem.
-Biztos vagy benne, hogy láttad? Azt, hogy lányok lógnak rajtam? És, hogy mi Hinatával...Szóval érted.
-Hát...láttam.
-Nem vagy túl határozott. Elmondjam én, hogyan tudom? A buli estéjén haza mentünk mert esni kezdett az eső és mivel én laktam közelebb te bejöttél hozzánk. A nappaliban néztük a Tv-t, de aztán elaludtál így bevittelek a vendégszobába. Én is lefeküdtem aludni a saját szobámba. Reggel mikor felkeltem te már nem voltál a szobában. Csak egy üzenetet hagytál. Valami olyasmit, hogy: "Köszönök mindent. De nem akarok semmi többet tőled. Ne keress." Ezek után pedig eltűntél. Nem találtalak otthon. Egyszerűen felszívódtál. Hinata és Naruto épp aznap szakítottak. Sorstársaknak éreztük magunkat. Ezek után össze jöttünk...Pár napra. Mert aztán rájöttünk hogy ez így nem lesz jó.
Hosszas csend után végül megtörtem azt.
-Tényleg egy ilyen üzenetet írtam?
-Igen! - mondta Sasuke egy kicsit talán dühösen. - Bocs. - majd maga felé fordított és mélyen a szemembe nézett. - Nem te írtad azt az üzenetet - hatásszünet - igaz?
-Nem. - ráztam meg a fejem.
Sasuke kínjában elnevette magát. - Nem találkoztál az nap a bátyámmal Itachival?
-De igen. Wc-re akartam menni, de végül az lett belőle, hogy körbevezetett a házban.
Ekkor már a csajok is ott voltak - egy közeli szikla mögé rejtőztek el - mindent hallottak. Hinata pedig érezte egy hívatlan vendég közeledő jelenlétét.
-Szóval ő volt. A bátyám...Itachi volt
-Talált kisöcsém. - szólalt meg az említett hangja.
-Mit jelentsen ez? - követelt magyarázatot Sasuke.
-Nem érdekes. Sakura, te vissza jössz velem. Sasuke veled majd reggel beszélek. A szikla mögötti személyek is számítsanak fejmosásra. - szólt oda a rejtőzködő Inoéknak.
-Ino, tűnjünk el innen.
-Jó ötlet Temari. Futás...
De mielőtt meg sikerült volna meglépniük, megdermedtek. Egyszerűen csak nem mozdultak. Itachi csinálhatott velük valamit.
-Nem hagytatok más választást. - lépett Itachi - engem maga után ráncigálva - Inoék elé. - A celláink egyik legsötétebbikébe foglak titeket bezárni.
Megérdemelnék. Mindnyájan...Megérdemelnék ezt a sorsot. Hiszen mind hazudtak. De...De Hinata...Őt nem hagyhattam. Hogy mért nem? Ti még nem tudjátok mert eddig nem említettem. Hát...itt az ideje:
-Itachi! Hinatának semmi köze az egészhez. Ő csak segített nekem leleplezni Inot.
-Folytasd. - fordult felém Itachi.
-Tegnap...Hinatával eljöttünk sétálni. Megegyeztünk, hogy ma újra eljövök. Tudtuk, hogy Ino tervez valamit, de rá kellett jönnünk, hogy mi az. De aztán a számításainkat keresztbe húzták. Legelőször Pein aki egy szobába rakott Sasukéval. Aki így a második akadályozó személy lett. Ugyanis mivel ő jött el Hinata helyett nem tudtuk, hogy Ino így is végre hajtja e a tervét. És így még Sasukétól olyan dolgokat is megtudtam amit talán nem kellett volna. A harmadik akadályozó ok te vagy. Mert ide jöttél mielőtt Ino léphetett volna. Habár...mostanra már rájöttem, hogy nem volt komolyabb terve, mint hogy össze hozzon újra Sasukéval és kirúgasson Innen. Hogy újra úgy élhessem az életem, mint az Akatsuki előtt. Bár nem látszik Inon, de ő valójában nagyon jó emeber. Habár ezeknek a cselekedeteinek volt egy sötétebb oldal is.
-Még pedig?
-Azt nem részletezném. De veszélyes lehet a későbbiekben.
-Értem.Hiszek neked. Hinata szabad. Az öcsém pedig megússza egy fejmosással a bátyától. Ez a három pedig...Letölti az egy hét büntetését.
-Ezért még megfizetsz Homlokbajnok.

Ennyi lett volna mára ^^

Sakura naplója 4.nap

 Néhol módosítottam egy-két dolgot a részben. Vagyis nem olyan mint amilyenre eredetileg megírtam. Ezt főleg csak azok veszik észre, akik olvasták az eredetit is. :)


Más nap reggel egy üzenetet találtam.

Sakura! Küldetésre kellett mennem. Ma Hidannal maradsz itthon.

                                                                                          Itachi

-Küldetésre ment? Na és ki az a Hidan?
Kimentem a konyhába , hogy egyek valamit. Ebben a pillanatban megláttam Hidant. Még a szám is tátva maradt. a látványtól.
-Te meg mit bámulsz? - szólított meg.
Azt amit akkor láttam: csupasz, izmos felsőtest. Hát melyik lány ne álmodna erről?
-Neked is jó reggelt Hidan...Igaz?
-Igen. De mit nézel rajtam annyira?
-Ömm...semmit!! - kaptam el hirtelen a tekintetem és el is pirultam egy kicsit. Leültem az asztalhoz és megreggeliztem.
Ekkor Hidan így szólt:
-Ha befejezted akkor elkezdhetjük.
-Mit is? - kérdeztem miközben már az utolsó falatokat nyeltem le.
-Tudod Sakura, Itachi az én gondoskodó kezeimre bízott téged és a mai előre eltervezett program az edzés. Szóval elkezdhetjük?
-Ööö...Persze.
-Jól van, de figyelmeztetlek. Nem leszek kíméletes.
-Hé Hidan! Ne rémisztgesd, mert ma nem veled fog edzeni.- szólalt meg egy hang a háttérből. Sasori volt.
-Sasori te még itt vagy? Én azt hittem, hogy te is elmentél a küldetésre.
-Hé csöveskéim! Ne pletykázzatok inkább tanítsátok Sakurát.
Hmm? - lepődtünk meg mindhárman.
Egy kék hajú lány állt az ajtóban. Konan.
-Most meg mit néztek?! Nyomás!!
-Ajj már Konan! Neked meg mindig el kell rontani az ember hangulatát? És ez neked is szól Sasori.
-Mi van?! - kérdezte Sasori és Konan egyszerre.
-Szóval ő Konan. - jegyeztem meg magamnak.
Senki sem figyelt rám. Elvoltak foglalva egymással. Ahogy jobban vizsgálgattam Konan-t rájöttem.
-Áhh már emlékszem! - kiáltottam hirtelen. A többiek megdöbbenve néztek rám.
-Konan te vagy Pein barátnője!
-Sakura mit beszélsz? Na jó Sasori menjetek edzeni mielőtt...Deidara megjön és megint elkezdi a dumáját, hogy ő valójában fiú.
-Hallottam. - szólt egy hang Konan mögül.
-Hát Dei is itthon van! - kiáltotta Konan boldogan mintha az előbbi mondatát ki sem mondta volna.
-Nem csak én. Mindenki itthon van, hogy lássák Sakurát harc közben. És kérlek ne szólíts Dei-nek.
-Na jó gyere Sakura edzeni, hagyjuk itt ezeket a hülyéket. - szólt nekem Sasori.
-Oké. - válaszoltam.
Nagyon hosszú volt az út mire végre odaértünk. Akárhol is legyen az az ott. Meglepetésemre az egész Akatsuki társaság eljött. - vagyis csak azok akikkel eddig találkoztam: Itachi, Deidara, Hidan, Konan, Pein és persze Sasori a küzdő társam. - És csak miattam. Aztán ránéztem Itachira. Mélyen belenéztem a szemébe. És ekkor valami különös érzés futott végig rajtam. Valami oknál fogva eszembe jutott minden. Amikor találkoztam az első nap iskolába mentem Hibatával, amikor találkoztam Sasukéval amikor Itachi elmondta az igazat, amikor beléptem az Akatsukiba, amikor Sasori megcsókolt és amikor... - hirtelen elakadt a lélekzetem.
-Hé! Sakura jól érzed magad? - szólt nekem Sasori
-Igen, miért?
-Csak...mind egy.
Elindultunk én kezdtem a támadást az Árnyék klón jutsu-val, de Sasori kivédte, utána rögtön egy méregfelhővel támadott, alig bírtam felkelni.
Amíg a méreg nem fejti ki teljesen a hatását addig van esélyem. - ismételgettem magamban. De sajnos nagyon elbambultam, így nem vettem észre, hogy Sasori felugrott - elég magasra - mert úgy könnyebben tudott támadni. Hirtelen valamiért megint belenéztem Itachi szemébe, és utánna egy hangot hallottam a fejemben.
Sakura van róla fogalmad, hogy miért mutattam meg az emlékeidet? Köztük amikor Sasori megcsókolt? Nézz csak Deidarára mennyire örül annak, hogy Sasori hamarosan legyőz. Hisz neki pont ez a nagy terve. Ha Sasori megöl téged akkor azt fogja mondani, hogy a csók miatt nem védekeztél. Azt akarja, hogy eltűnj a csapatból. Már előre eltervezte. Tudta, hogy ide hozlak és, hogy Pein be fog venni. Elhiteti mindenkivel, hogy szerelmes vagy Sasoriba. Már pedig az Akatsukiban tilos a szerelem. És nem csak te fogsz meghalni...hanem Sasorit is kidobják majd a csapatból. Ezért most a jövőtök miatt nem adhatod fel. Győznöd kell!
-Áú! - kiáltottam el, mert fájtak Sasori ütési.
Itachi köszönöm. Nem.. Nem fogom hagyni...Nem hagyom magam legyőzni!
-Gyerünk! Fekete eső jutsu! - kezdtem bele az ellentámadásba.
Elsötétült az ég és valami hullani kezdett az egből. De az nem eső volt. Ezt Sasori is észrevette.
-Ez...Olaj?
Időt sem hagytam neki, hogy gondolkodjon. Már jött is a második támadásom.
-Tűztípus: Pusztító Tűzgolyó.
-Ááá! A francba. Ez felgyújtja az egész terepet. - kiáltotta a nézők közül Hidan.
És így történt, hogy a két jutsu segítségével tényleg felgyújtottam az egész harc teret. De Sasorinak sikerült kitérnie mind két támadásom elől. A mázlista. A harc végére a méreg erősebbnek bizonyult nálam. És...összeestem.Mire felébredtem, már besötétedett. Meg nem voltunk otthon. Deidara vitt a hátán haza felé.
-Felébredtél?
-Áú! - nyögtem kínomban. - M-Mi lett a csata vége?
-Nyugi. Nem kétséges erős vagy. Nincs miért szégyenkezned.
-Végre egy jó hír. - könnyebbültem meg. - Amúgy...hol vannak a többiek?
-A csata végén elájultál így én viszlek haza. Konan és  Itachi elmentek társat keresni az utóbbinak. Pein és Hidan pedig haza vitték Sasorit.
-Ahha Értem.
-Pihenj még egy kicsit. A holnapi nap nehéz lesz számodra.
És így a nap végére szembesültem vele, hogy elvesztettem a csatát, hogy Itachi fura mód telepatikus úton kommunikál velem, és hogy Deidara végül is nem is annyira rossz arc. Holnap pedig...Áhh inkább nem is mondok semmit. Legyen meglepetés. :)

Sakura naplója 3.nap

Rájöttem hogy 3 évvel ezelőtt mikor ezt a történetet írtam, nagyon rossz volt az időérzékem. És az a rész elég rövidre sikerült. ://

-Áhh végre itthon!
Kinyitottam az ajtót és hallottam, hogy valaki van itthon. Azt hittem, hogy az anyukám, de mikor bementem az konyhába nem az anyukámat, hanem nagy meglepetésemre Itachit találtam.
-Hát te miért vagy itt?
-Gondoltam nem árt ha tudsz egy-két dolgot Sasukéről, ugyanis lehet, hogy te megbízol benne, de a hátad mögött megcsal. Hisz Sasukét sok lány szereti.
-De Sasuke soha...
-Sakura kérlek! Csak ismerem az öcsémet. Na mind egy! A lényegre majd úgy is rájössz. De ha rájöttél, és szükséged van valakire...Az Akatsukiban megtalálsz. Vagy küld egy képet magadról a fejembe és már itt is leszek.
-Hogy mit csináljak?
-Majd rájössz Sakura...Majd rájössz. - ahogy ezt kimondta Itachi eltűnt. Én meg megvontam a vállamat és inkább leültem reggelizni. Aztán elmentem megkeresni Sasukét mert nagyon felkavart az amit Itachi mondott.
Végre oda értem a háza elé. Bekopogtam. Sasuke az ajtóban egy rakás lánnyal a nyakán jelent meg. De akit a legjobban kiszúrtam az Hinata volt.
-Sa-Sasuke, mit csinálsz?
-Nem nyilvánvaló? Csajozok. És rád már nincs szükségem.
-Ezt úgy értsem, hogy szakítasz velem?
-Igen. Látni se akarlak.
-Hát Itachinak tényleg igaza volt.
-Szóval te már Itachival is beszéltél.
-És ha igen? Sasuke...Mégha kéred is soha nem fogsz vissza kapni.
Azzal fogtam és becsaptam az ajtót. Sírva rohantam haza, befeküdtem az ágyamba és álomba sírtam magam. Este tíz óra volt mikor felébredtem. Kiültem az ablakba. Hirtelen eszembe jutott mit mondott Itachi: "Ha rájöttél küldj egy képet magadról a fejembe és én itt leszek." Elhatároztam, hogy megpróbálom. Nem tudom, hogy sikerült de valahogy küldtem magamról egy képet Itachi fejébe és ő rögtön ott is termett.
-Itachi...Én..Szeretnék belépni az Akatsukiba.
-Rendben. Pakold össze a cuccaidat és mehetünk.
Összepakoltam és elmentünk az Akatsukiba.
-Na Itachi, ki az új tag?
-Ő lenne. A neve Haruno Sakura.
-Szia Sakura! Az én nevem Pein. És én vagyok az Akatsuki vezetője is. A jelenlegi tagok: Conan, Deidara, Sasori, Kakuzu, Tobi, Hidan, Zetsu, és Itachi. De most mint látod csak Sasori és Deidara vannak itt
-Őket már ismerem.
Közben Sasori és Deidara sugdolóztak:
-Hé Deidara! Sakura nem fogja elmondani, hogy megcsókoltam? Mert akkor pein biztosan leveszi a fejem.
-Ha elég okos akkor nem mondja el.

-Sakura gyere kapsz egy Akatsukis köpenyt. Ami egy fekete köpeny rajta piros felhőkkel. Ha küldetésre megyünk, mindig ezt kell viselned.
-Rendben Pein.
-Na szóval kinek nincs még szobatársa? Ha jól tudom Itachinak. Sakura! Itachival leszel egy szobában.
-Oké!
Az idő egész szép volt odakint, így elhatároztam, hogy elmegyek sétálni. Egy kisebb vízesésnél álltam meg és ott felmásztam egy fára. Egy darabig nézelődtem, majd elaludtam. Hajnal volt mire felébredtem. Lassan elindultam vissza az Akatsukiba.
-Csöndben Sakura, nehogy felébreszd Itachit. - gondoltam magamban. Kinyitottam az ajtót.
-Hol voltál ilyen sokáig?
-Sétálni voltam. Aztán elaludtam.
-Miért nézel rám ilyen furán?
-Hát csak annyi, hogy neked mindig a sharingan van a szemedben?
-Zavar?
-Igen!
És ha hiszitek, ha nem a sharingan eltűnt a szeméből és megcsókolt.
Hány ennyi lenne a 3. napra.